II.
Újra együtt
Jó négy évvel ezelőtt, egy kis faluban, valahol Tokyotól távol, nagy mozgolódás verte fel a környéket. Az egyik család épp kiköltözött, és most pakolták fel az utolsó dolgaikat a teherautóra.
- Fogjátok rövidre, mert indulnunk kéne!
Két kiskamasz, szinte még gyerekek, ott álltak egymással szemben, a vörös hajú lány haja kicsit lengedezett a szélben, kezei maga előtt összekulcsolva, vele szemközt a fiú kicsit idegesen toporogva, zsebre vágott kézzel beszélt. Egyszer aztán a lány emelte fel a hangját valamelyest.
- Hallottad apámat... Mennem kell.
- Komolyan durva, hogy elköltöztök...
- Apa minél hamarabb szabadulni akar ettől a falutól, és a mama emlékétől is.
- Jó, de...
Az akkor csak 13 éves Matsui és a valamivel fiatalabb Setsuna kicsit szomorkásan álltak a teherautó mellett, aminek már járt a motorja, és amilyen jó barátok voltak, képtelenek voltak elengedni egymást.
- Tudod mit? Tegyünk egy nagy esküt!
- Mire gondolsz?
- Ígérjük meg, hogy megkeressük majd egymást!
Setsuna a kisujját tartotta ki, ami annyit tett, hogy komolyabban nem is gondolhatná. Matsui végül összeakasztotta az ujját a kedves lányéval...
O~~~~~O~~~~~O
- Stand up, Vanguard!
A játékok mindig is a fiú nagy kedvencei voltak, és mindenbe képed volt nagyon gyorsan beletanulni, így reménykedhetett, hogy ez most is így lesz.
- Jó, a kezdő Vanguardom Lizard soldier Conroe. (G0, 5000/10000)
- Az enyém pedig Wingal Brave. (G0, 5000/10000)
Setsuna mosolya mit sem halványult. Jól esett neki a tudat, hogy Matsui ott áll épp vele szemben, és ahogy régen is, most is egy mindkettőjük agyát megdolgoztató játékban mérhették össze a tudásukat.
- Emlékszem, régen mindig te nyertél mindenben, de most én vagyok a mester, és nem győzhetsz le!
- Csak nehogy túlságosan elbízd magad!
Chiaki is közben végzett a dolgával, és most odafurakodott az asztalhoz, hogy láthassa a játékot az elejétől.
- Mivel te most először játszol, remélem nem bánod, ha én kezdek!
- Csak nyugodtan!
Ugyan a szabályokat elolvasta, mielőtt ideértek volna, Matsui jobbnak érezte, ha valaki rá is vezeti a dolgokra.
- Jó, tehát kezdésnek húzol egy lapot. Ezek után jöhet a Ride. Ha van olyan lap a kezedben, aminek a Gradeje magasabb egyel a jelenlegi Vanguardodénál, akkor azt a lapot a Vanguardod fölé leteheted, így jön létre a Ride.
- Aha...
Setsuna most élvezte, hogy ő van tudásbeli előnyben, így habozás nélkül játszotta is ki az egyik lapját.
- Dragon monk Gojo, Ride! (G1, 7000/5000)
Kérdezni sem kellett, Matsui egy bólintással jelezte, hogy minden világos.
- A sikeres Ride után, mivel Gojo egy Kagero egység, Conroe a Vanguard alatti lélekből a hátvédek közé kerül. Ezek után használhatom Gojo képességét, elfordítom úgymond Rest helyzetbe, egy lapot eldobok a kezemből, és húzhatok egy másikat helyette.
Ez tiszta sor volt, és Matsui fejben szorgosan jegyzetelt.
- Mivel az, aki a játékot kezdi, nem támadhat, ezért az én körömnek ezzel vége is.
- Aha...
- Remélem, nem volt túl sok egyszerre!
- Dehogy is! Bár, ha ezt mondod, akkor nyilván lesz még bőven miről beszélned.
- Ne félj, semmivel se lesz bonyolultabb, mint eddig.
Matsui bólintott, és folytatódhatott a játék.
- Na jó, tehát húzok egy lapot...
Meglehetősen jó lapok voltak a kezében, így nem volt nehéz jókat dobni. Persze, ez után a nap után, meg sem lepődött azon, hogy úgy rémlik, mintha két kártyája egymás után többször is felvillanna.
- J-... Jó! Akkor legyen ez: Little sage Marron, ride! (G1 , 8000/5000) Wingal Brave képessége ugyanaz, mint a Conroe-é. Majd Lake kaiden Lien, call. Az ő képességét használva, én is eldobok egyet, és húzok.
- Nem jön rosszul, hogy sok hasonló lapunk van, igaz?
- Na igen...
Bár még mindig ideges volt, Matsui arcán egy halvány mosoly játszadozott.
- Akkor most, mivel minden kész, támadhatsz. Ahhoz, hogy támadj, el kell fordítanod a támadó lapodat, és kijelölni a támadás célpontját.
Setsunának, mintha a magyarázatát ezzel is támogatni akarnák, a lapok is helyeseltek, és Matsuinak meg is kellett dörgölje a szemeit, hogy elhiggye.
- Jó, akkor támadom a Vanguardommal a tiédet.
- Ha a támadó egységed mögött áll egy másik, grade 1, vagy alacsonyabb másik, akkor azt is elfordíthatod, ezzel átadva annak az erejét.
- Aha... Akkor Wingal Brave támogathatja Marront, igaz?
- Pontosan.
Alakult lassanként a játék, és ahogy a fiú egyre többet értett meg, úgy egyre jobban lopta be magát a szívébe ez az amúgy elég színes fantáziavilágra épülő játék.
- Mivel a támadásod betalált, a Vanguardod támadásakor fel kell fordítanod a paklid legfelső lapját, majd az a lap a kezedbe kerül, ezt nevezik Drive Checknek.
- Aha, tehát Drive Check...
A lap, amit ezzel felfedett mintha vörösen világított volna.
- Ez meg mi?
- Ah, ez egy trigger lap.
- Egy mi?
- Trigger. Ha jól megnézed, van egy kis ikon a bal felső sarkában. Négyféle trigger lap van, ebből te egy Draw triggert húztál, amivel az egyik egységed +5000 erőt kap, és húzhatsz egy lapot.
Ez sem volt túl bonyolult, és más nem lévén a bónusz erő Marroné lett.
- A sikeres támadásod után, egy sebzést szenvedtem el, ezért felfordítom a paklim tetején lévő lapot, és a Damage Zoneba kerül. Ez a Damage Check.
- Akkor azt hiszem, végeztem.
- Jól hiszed. Én folytatom, és ilyenkor általában azt mondjuk, Stand and Draw!
Egy indításnak nem volt rossz a kéz, ami a lányt fogadta.
- Dragon knight Nehalem, Ride! (G3, 10000/5000) Aztán még egyszer ugyanezt Call! A hátvéd támad is!
- Aha...
- Ja... Elfelejtettem mondani, hogy nem muszáj minden sebzést begyűjtened, amit rád akarnak mérni. Csak egy apróság, hogy begyűjtögetünk párat, de ha hat kigyűlik, akkor vesztettél.
- Jó, akkor gondol van valami szabály erre is.
- Van bizony.
Setsuna rámutatott az egyik lapjára a játéktéren.
- Ha jól megnézed, a kártyákon nem csak egy számadat van, hanem kettő. Amit alul látsz, az a támadóereje, de van egy másik baloldalon, ami a védekező, úgymond pajzserejét mutatja.
- Aha, megvan.
- Mikor az ellenfeled megtámad, olyan lapokat dobhatsz le a játéktér közepén lévő Védőkörre, amiknek a pajzsereje összesen magasabb az ellenfél támadóerejénél.
Matsui bólogatott, de a kártyáira hiába is nézett, most nem jött a segítség.
- Akkor nem védem.
A Damage Check egy újabb Draw Triggert hozott fel, amivel egy újabb Grade 2-es lap került a kezébe a már meglévő mellé.
- A Vanguardom is támadja a tiédet Conroe támogatásával.
- Én...
Most viszont jött a jel, és Matsui természetesen hallgatott is rá.
- Védekezek Weapons dealer Govanonnal. (G0, 5000/5000)
- Drive check: Critical trigger.
- Hadd találjam ki! Emiatt többet sebzel, igaz?
- Pontosan, ugyanis minden lapnak van egy adott Kritikus sebzés értéke, amennyit egy alkalommal bevisz.
- Akkor Damage Check.
Először semmi, másodszor egy zöld ikonos Trigger.
- Ez pedig egy Heal Trigger. Ennek köszönhetően, ha több sebzésed van, mint nekem, ahogy most is, akkor az egyiket foghatod, és a Drop Zónába teheted. Ugyanide kerülnek az elhasznált védőlapjaidat is.
- Jó... Ennyi?
- Igen, ennyi. Te jössz.
Matsui fújt egy nagyot, és eltűnődve nézegette a kártyáit, amik eddig hűségesen segítettek neki. Setsuna látta rajta, hogy valami zavarja, és jobbnak is érezte megkérdezni.
- Valami baj van?
- Huh... ?
- Mintha egész máshol járnál játék közben... Valami baj van?
- Ja... Nem, semmi.
Dehogy nem volt, csak Matsui nem merte bevallani, hogy eddig minden, amit lejátszottak, lepergett a szemei előtt.
- Gyerünk, mondd el nyugodtan! Ha unod, vagy ilyesmi, akkor abbahagyhatjuk.
- Nem arról van szó.
Végre össze merte szedni a bátorságát, és alig hallhatóan kinyögte.
- Csak olyan furcsák a kártyáim... Mintha beszélnének hozzám.
- És mit mondanak?
Erre az amúgy nyilván élcelődő kérdésre Matsui vér komolyan felelt.
- Amióta csak elkezdtük, végig mondták a magukét, de most... Azt akarják, hogy folytassam, mert a másik énem már vár rám.
- A másik éned? Ez érdekes...
Elgondolkodtatóan hangzott ez, és bár a helyében mindenki sült bolondnak nézte volna, Setsuna mégis hinni akart neki.
- Végül is, ha azt vesszük, akkor a Vanguard világában mindenkinek van egy megszemélyesítője, egy kártyafigura, akiben a lelke megtestesül a Cray bolygó csataterein.
- Amolyan kivetülés?
- Pontosan, a lelked kivetülése, és egyben olyan valaki, vagy valami, akivel és amivel rezonál egymással a lelketek.
- Azt hiszem, értem...
Ekkor jutott eszébe az a jelenet, amit az iskola tetején látott. Akár hallucinált, akár igazi volt, az az egy alak, aki beszélt is hozzá, talán...
- Stand and Draw...
Ahogy megpillantotta a felhúzott lapot, mintha az egész teste lükzetni kezdett volna, megint jöttek a hangok, és bár kezdte egyre inkább kezdte úgy érezni, hogy talán tényleg kezd megbolondulni, mégis valami megnyugtató melegség kezdte átjárni, mikor csak megérintette ezt a lapot.
- Akkor legyen...
- Huh?
Ezt Matsui csak alig hallhatóan mondta, Setsuna azért meghallotta.
-Igen, ez lesz az!
Ezt már hangosan, szinte kiáltotta, és az égnek emelte az imént felhúzott lapot.
- Lépj színre, megtestesülésem! Ride... !
És ahogy lecsapta a lapot az asztalra, Setsunának a szemeit védenie kellett a szemeit a nem kis ragyogásban, ami körüllengte a kártyát és nem kis meglepetésére a fiút is.
- Blaster Blade! (G2, 9000/5000)
Setsunának épp annyi ideje volt, hogy átvillanjon az elméjén, hogy vajon csak a szeme káprázott-e, már ment is tovább a játék.
- Silent knight Gelatin (G2, 10000/5000), High dog breeder Akane (g2, 8000/5000), Call!
- Ez szép... Csak...
- Akane képessége, a sebzések közül kettőt lefordítok...
- Ezt hívják Counterblastnek.
- Igen, az... Szóval ezzel a paklimból előhívhatok egy High Beast típusú egységet, és...
És már húzta is elő a lapjai által javasolt új egységet.
- Pongalt (G1, 7000,5000) választom. Gelatin támadja a hátvéd Nehalemet!
- Nem védem.
- Wingal Brave támogatásával Blaster Blade lecsap rád!
- Védem Dragon monk Genjoval! (G0, 5000/10000)
- Nem hagyod magad, igaz?
- Még szép!
- Akkor Drive Check!
A lap sárga ikonja sokat mondóan csillant meg.
- Critical Trigger. Mindkét hatása Akanéhoz vándorol, és támad is Pongal támogatásával!
- N-nem védem...
Matsui ekkor vette csak észre, hogy Setsuna szemei könnybe lábadtak, és erőlködnie kell, hogy visszatartsa őket.
- Mi a baj?
- Semmi... Én csak...
Nagy nehezen erőt vett magán, és egy halvány mosollyal válaszolt.
- Csak... Eszembe jutott, hogy mindig ilyen voltál. Még a legbonyolultabb játékokat is képes voltál nagyon gyorsan megtanulni...
- Mindig jó volt a tanítómesterem.
Így is volt, ugyanis a sok gyerekkori versengésben mindig a lány volt a kihívó, és hiába volt ő az, aki már ismerte a játékot, amiben megmérkőztek, Matsui mindig felül kerekedett végül.
- De most én fogok nyerni!
- El is várom, hogy mindent beleadj!
A lány már magabiztosan mosolyogva bólintott.
- Stand and Draw!
A lap, amit húzott, még adott neki egy kis önbizalmat.
- Már ős régen nem játszottam Kagerot, de erre a lapra jól emlékszem.
Ahogy az előbb az ellenfele is, most ő is az ég felé emelte a lapot, és jöhetett a ráolvasás.
- Hosszú utad végén érd el a végső fejlődést, engedd szabadon lángoló lelked, és mutasd meg valódi alakodat! Ride! Dragonic Overlord "The End"! (G3, 11000/0)
Matsuinak nem volt nehéz maga elé képzelnie a kolosszális sárkányt, ami mellett az őt megtestesítő Blaster Blade kerti törpének is beillett volna.
- Mellé még hívom Nehalemet, Belicosity Dragont (G2, 9000/5000), és Gattling Claw Dragont (G0, 4000/5000).
- Van egy olyan érzésem, hogy innen már éles a játék...
- És milyen igazad van! Gattling Claw képessége, ha a lélekbe küldöm, Wingal Brave a Dropba kerül.
Egy kicsit fájó veszteség volt ez, mert mégis csak egy hasznos lapot veszített el.
- Emellett Conroe képessége, egy Counterblast-el a Dropba dobom, és a paklimból kézbe vehetek egy Grade 1 lapot. A választottam Embodiment of armor Bahr, majd ugyanezt call. (G1, 8000/5000). Nehalem támadja Gelatint!
- Amennyire emlékszem, van egy olyan rész a szabályok között, ami szerint ha a Vanguardom Grade 2, vagy magasabb, a játékban lévő Grade 2 lapok is részt vehetnek a védekezésben, igaz?
- Pontosan. Ez az Intercept, vagyis Beavatkozás.
- Jól van, akkor Akane beavatkozik.
Setsuna bólintott, és el kellett ismerje, ahhoz képest, hogy Matsui csak látszólag átfutotta a szabálykönyvet, gyakorlatilag minden fontos részt meg tudott jegyezni.
- Bahr támogat, és "The End" támadja a vanguardodat!
- Nem védem.
- Twin Drive: először semmi, másodszor: Critical Trigger. Az erőt Belicosity kapja, a kritikus sebzés pedig a Vanguardomé marad.
Az első sebzés semmi volt, a második pedig egy Heal Trigger.
- Az erőt Gelatin kapja, és egy sebzést vissza veszek.
- Véded a hátvédedet, mi? Jó, de Belicosity még támad.
- Nem védem.
Ezzel az állás 4-3 lett, szoros volt a játék, és mindenki tűkön ülve várta a folytatást.
- Belicosity képessége miatt egy sebzést felfordíthatok, és végeztem.
- Stand and Draw!
A szerencse is a fiúval volt, mert pont jó lapot húzott.
- Tetszett az előbb ez a kis szöveged a Ridenál.
- Ezt a legtöbben Ride Chantnak nevezik. Egy kis fantázia kérdése a dolog.
- Aha...
Egy pillanatra eltűnődött, majd a következőképpen folytatta.
- Hófehér szárnyakon ereszkedj közénk, és add kölcsön az erődet, magányos lovag! Ride! Solitary Knight Gancelot! (G3, 9000/0) Aztán Marron és Holy Disaster Dragon (G3, 10000/0), Call!
- Ejha... Az egy szép felállás.
- Reméltem is, hogy ezt mondod. Gelatin támadja Belicosityt.
- Nem védem.
- Gancelot képessége, Counterblast 2, és ha Blaster Blade a lélekben van, +5000 erőt, és +1 kritikus sebzést kap. Marron támogatásával támad is!
- Wyvern guard Baryi (G1, 6000/0) tökéletesen védi, ha egy lapot eldobok a kezemből.
- Egy Sentinel lap, igaz? Twin Drive!
Ez sem hozott fel semmit, de Matsui nem csüggedt.
- Holy Disaster Dragon támadja Belicosityt Pongal támogatásával, és a képességével egy lapot eldobok, és +5000 erőt kap.
- Nem védem.
Az állás ezzel változatlan maradt. Csak épp a lánynak alig maradtak lapjai játékban.
- Az, egész ügyes, hogy így előre gondolkodott. Elismerésem... De akkor sem fogok veszíteni.
Ez a gondolatmenet futott végig az agyán, miközben folytatta, és egy újabb "The End" akadt a kezébe.
- Most, vagy soha! Nehalem, call, méghozzá kétszer is! Az első támadja is Gelatint!
- Nem védem.
- Akkor Bahr támogatásával "The End" támad!
- Flash Shield Iseult (G1, 6000/0) tökéletesen védi!
- Szóval... Így rákészültél...
A Twin drive semmit sem hozott, ami még nehezebb helyzet volt.
- A másik Nehalem támadja a Vanguardodat.
- Nem védem.
Egy kis reménye mindkettőjüknek volt, és mindenki feszülten várta a folytatást.
- Knight of Flames Palomedes (G3, 10000/0), call! Támadja is a Vanguardodat, és mivel Grade 3 Vanguardom van, +3000 erőt kap.
- Nem védem.
- Gancelot képességét megint kihasználom, és Marron támogatásával támad!
- Védem Embodiment of Spear Tahr (G0, 5000/10000) segítségével, és a két Nehalem beavatkozik.
- Twin Drive...
Az első még semmi volt, a második viszont:
- Critical Trigger! Mindkét hatása Holy Disasteré, aki ezzel és Pongal támogatásával támad, a képességével pedig még +5000 erőt kap.
Setsunának volt ugyan lap a kezében, de az édes kevés volt, így csak megrázta a fejét, jelezve, hogy megadta magát.
- Nem lehet igaz...
- Setsuna vesztett...
Mindenki döbbenten vonogatta a szemöldökét, és sokan azon tanakodtak, hogy mi történhetett, azonban egy tiztta játszmán nem volt mit magyarázni. Még maga a győztes is csak fél perccel a vége után jött rá, hogy mi történt.
- Ny-nyertem... ?
- Igen! Megcsináltad!
Bár kicsit csalódott volt, hogy most sem tudta megverni, Setsuna mégis szabályosan a nyakába ugrott, ami, a meglepetés erejét is beleszámítva, mindkettőjüket a földre küldte. Egy pillanatra összenéztek, majd kitört belőlük a nevetés. Pont olyan volt, mint kiskamasz korukban, és épp úgy idétlenkedtek most is, mikor felsegítették őket. Egy bő fél óra múltán aztán már mindketten egy-egy széken meséltek Chiakinak, aki sokszor csak a fejét fogta.
- Szóval ti ketten már időtlen idők óta ismeritek egymást?
- Bizony!
- Gyakorlatilag együtt nőttünk fel, mivel szomszédok voltunk.
Matsui egész más volt most, mint az iskolában, merőben más.
- Akkor mégis mi volt ez a színjáték délelőtt?
- Csak játszotta az agyát... Ez egy nagyon rossz szokása.
- Mit tehetek én róla? Te nem hagysz soha békén. A többiek előtt nem kellene eljátszanod a szigorú zsarnokot!
- Ahogy neked sem a lógós csavargót!
Évődtek ugyan egymással, de most is csak mókáztak. Végül nem is olyan soká hazaindultak, de csak miután illően elbúcsúztak Chiakitól, aki tudtán kívül segített nekik.
- Jó volt ez a mai, nem?
- De... Szinte bánom, hogy vissza fogod adni a paklit, és el is felejtődik.
- Ki mondott ilyet?
Setsuna szemei erre felcsillantak.
- Akkor...
- De csak ha lesz egy saját paklim...
Elő is vette a kártyákat, és nyújtotta volna, de a lány csak mosolyogva utasította el.
- Amíg nem lesz sajátod, addig ez a tiéd lehet.
- K-komolyan mondod?
- Aha.
Matsuinak erre nem is volt ideje semmit sem mondani, mert egy boldog kislány hangja rikkantotta el magát.
- Nii-chan!
És Kari már csimpaszkodott is a bátyjába hátulról.
- Kari...
- Te meg hol jártál eddig?
- Nos, egy barátommal voltam.
Karinak ekkor tűnt fel a harmadik személy és addig nézte, addig vizsgálgatta, míg csak felcsillant a szeme és már vetette is magát a rég nem látott, kedves barát karjai közé, és jöhetett a nagy ölelkezés.
- Setsuna-nee-chan!
- Kari!
A boldogság, ami kitört a kislányból ekkor, az valami egészen csodálatos volt. Szinte sírva nevetett a váratlan viszontlátásnak.
- Nem is hiszem el, hogy ennyi idő után is felismersz...
- Ugyan már, az a négy év nem a világ... De hogyan... ?
- Úgy hogy megint osztálytársak lettünk.
Kari csak egy ideig nézte kettejüket, majd egy huncut mosoly jelent meg az arcán.
- És, mi lesz az ígérettel?
- Milyen ígérettel?
- Hát azzal, amit aznap tettetek...
- Az már teljesült, nem?
Kari csak sejtelmesen rázta a fejét, amitől a haja úgy lengett, mint egy zászló a szélben.
- Én a másikra gondoltam.
- Mi...
- Milyen másikra?
Ez a két idősebb felet teljes homályban érte. Mindketten emlékeztek az ígéretre, miszerint egy napon megkeresik egymást, de amiről Kari beszélt, az teljesen új volt. Mikor aztán elbúcsúztak Setsunától, a Kimoshita testvérek hazafelé hallgattak jó ideig, amit Matsui tört meg végül.
- Na jó... Halljuk, miért beszélsz badarságokat? Mi ez a hülyeség a második ígérettel?
- Nem hülyeség. Ott voltam, és hallottam, sőt, még meg is esküdtetek rá.
- Jó, de mégis mire?
Kari csak a fejét rázta.
- Ha magadtól nem tudod, én nem segítek.
- Ez nem fair, ugye tudod?
- Lehet, de te parancsoltál rám annak idején.
- Te még ilyenekre is emlékszel?
- Még szép... Elvégre zseni vagyok.
Erre a sunyi vigyor nagy kacagássá vált, és Matsui csak csóválta a fejét, de Kari jól mondta, tény volt, hogy kivételesen éles eszű volt, és ezt előszeretettel hangoztatta is. Így tértek végül haza, és mind Matsui, mind Setsuna álmatlanul forgolódott éjjel a második ígéret miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése